Ezt a történetet egy éve írtam minden nőnek. A NŐKNEK. Az ünnepek alkalmából szeretném ezt veletek/nektek megosztani. Kellemes ünnepeket!
Nézem a szemed. Mélység, melyben elveszek és felemelkedem, melyben látom önmagam. Mennyi emlék és idő rejtőzik benne. Egy örök varázs.
Mosolyogsz. Huncutul elhúzod a szád és nevetésed betölti a fülem, mely visszhangzik még utána is, bekúszik testembe és kitölti azt.
Érintésed érzéki. Minden simogatásod és puhaságod bőröm kényezteti, libabőrös leszek tőle. A fejemtől a talpamig beleborzongok.
Tüzes a csókod. Hol finom és kényeztető, máskor szenvedélyesen lángoló. Körbeöleli a számat, követelőző és akaratos. Vágyom rá.
Sóhajod mámorító. Amikor megérintelek és kényeztetlek, mélyből feltörő ősi megkönnyebbülés, forró felemelkedés. Imádom hallgatni.
Nem egyszerűen indult. Elsőre nem is gondoltam, hogy mit kapok Tőled, mit adhatok, mi az, ami boldoggá tehet. Bizonytalanság, mely közénk állt és ennek lerombolása az, ami sokszor megváltoztathat mindent. De mégis sikerült leküzdeni egy mosollyal, egy csókkal, mely már elsőre olyan forró volt, amit előtte sem kaptam. A csók feloldott minden gátlást és már egymás karjaiban kötöttünk ki.
Ruháink már csak felesleges gátként álltak közénk, ezektől megszabadulva a tied lehettem. Éreztem a lélegzeted, a szívverésed, ahogyan kalapál egyre hevesebben. Akarlak, akarlak! - ez dübörgött az agyamban, miközben illatod az orromat járta be, megcsiklandozva. Agyamat elöntötte a vágy, mindegy hol vagyunk, csak a Tiéd lehessek és Te az enyém.
Csókolom a nyakad, a füled, nem bírok betelni egy pontoddal sem, a bőröd mintha csak arra várna, hogy mindenhol kényeztessem. Legszívesebben magamévá tennélek mindenestül, érezzelek legbelül, a szívem mélyén és a testemben, legyünk egyek, akik elválaszthatatlanok. Úgy fallak, kívánlak, hogy eszemet vesztem, és én is elveszek benned. Nyögésed dübörög a fülemben, tested remegése és minden apró rezdülése jelzi felém kívánságod.
Végigcsókolom minden apró pontod, minden olyan finom hajlatot, ahol érzékenyebb vagy. Nem hagyom ki finom dombjaidat, csúcsaidat, mint egy örökké kereső vadász, úgy kutatom fel tested mindenségét.
Ajkaidhoz érve már lángolsz, tűzben égsz és csillapítom vágyad, ahogyan szomjam oltom cseppjeiddel. Nyelvemmel kényeztetlek, tüzes bőröd hűsítve izzítom még forróbbra, ujjaimmal a legmélyebb mélységet is bejárom. Benned megfeszítem ujjaimat és kényeztetem apró keménységed, miközben nyelvemmel táncot járok édes gombodon.
Magamra húzlak. Teljesen, mélyen magamra húzlak. Érezni akarlak és akarom, hogy érezz. Vastagon és keményen kitöltelek, miközben hangod egyre sűrűbben és szaggatottan jut el hozzám. Megmarkolom feszes bőröd, ujjaim szinte belemarnak, úgy szorítalak. Nem bírok már magammal, annyira kívánom, hogy együtt, egyek legyünk. Akarom, hogy velem juss el a gyönyörök öblébe, ahol hullámok öntik majd el testünket. Érezni azt, ahogyan felemelkedünk és aláhullunk a mélybe, mikor testünk remegése lesz a szirének éneke. Ahogyan egy pillanatra Rád nézek még a mindenség elérése előtt, látom arcodon amint eléred a legfelső határt, aztán átadjuk megunkat a vesztünknek. Felszállunk, mint egy újjászületett főnix, összeforrt testünk elválaszthatatlan lesz, és elönt minket a tűz, melyben elégünk mindörökre.
Nézem a szemed. Csodálatos mélység, melyben elvesztem és feltámadtam. Olyan emlékek, melyek örökre elvarázsoltak.
Mosolyogsz. Tudod milyen átlépni velem a végtelen határát, tudod milyen az, amikor egymáséi leszünk. Mosolyod megőrzöm.
Érintésed érzéki. Ahogyan megsimogatod bőröm és beleborzongok, minden apró pillanat arra emlékeztet, amikor szorosan fogtál.
Tüzes a csókod. Mohó és kívánatos, akaratos és szenvedélyes, kihívó és csábító. Csókod az, melyben aláhulltam a szenvedély kútjába.
Sóhajod mámorító. Amióta a fülembe kúszott, azóta is ezt hallom, nem szabadulok tőle. Végtelenül visszhangzik azóta is bennem.